A korai eszterg�k

Az eszterg�t tekinthetj�k az els� szersz�mg�pnek, hiszen kb. �tezer �ves m�ltra tekinthet vissza. Neh�z meghat�rozni, hogy mikor k�sz�tett�k az els� eszterg�t, mert �r�sos eml�kek nincsenek r�la, nincs fennmaradt eszterga ebb�l az id�b�l, de m�g eszterg�val k�sz�tett t�rgyak sem maradtak fenn. Ennek egyik oka, hogy ebben az id�ben m�g f�b�l k�sz�ltek az eszterg�k �s f�k�nt f�t munk�ltak meg vele. A fa viszont nagyon hamar lebomlik. Az eszterga �tezer �ves m�ltja alatt csak az elm�lt h�romsz�z �vben fejl�d�tt igaz�n.

Az els� eszterg�k i.e. 3000 k�r�l jelentek meg a K�zel-Keleten, amelyek haszn�lat�val m�r f�b�l k�sz�lt forg�stesteket tudtak k�sz�teni. Ezek az eszterg�k az �jvon� elv�n m�k�dtek. Ez a meghajt�si m�d m�g a k�z�pkorban is haszn�latos volt, l�b�t� �s rug� seg�ts�g�vel.

Kb. i.e. 1350-b�l val� az els� fennmaradt t�rgy - egy kerek illeszt�s - Tutanhamon s�rj�b�l. Ennek a t�rgynak az elk�sz�t�si m�dja azonban ismeretlen.

I.e. 532 k�r�l a g�r�gorsz�gi Szamosz sziget�n Theod�rosz eszterg�t �p�tett, amelynek m�k�d�sm�dj�t �s fel�p�t�s�t val�sz�n�leg a K�zel-Keleti eszterg�k r�v�n ismerte meg.

I.e. 300-b�l sz�rmazik a legkor�bbi �br�zol�sa a faeszterg�nak egy egyiptomi s�rban. A fali domborm� k�t embert �br�zol, amint egy eszterg�t m�k�dtetnek. Az egyik ember forgatja a munkadarabot, a m�sik a szersz�mot tartja.

Egyiptomi fali domborm�	A fali domborm� v�zlata

A g�r�g�k az eszterg�lyoz�st val�sz�n�, hogy az egyiptomiakt�l ismert�k meg. A r�maiak nagyon sok elm�leti g�r�k tud�st haszn�ltak fel a gyakorlati alkalmaz�sok ter�n, val�sz�n�, hogy az eszterg�t is a g�r�g�kt�l ismert�k meg, de �k m�r eg�szen biztosan alkalmazt�k is azt. A fa mellett m�r k�veket is eszterg�ltak.

A sz�szok j� faeszterg�lyosok voltak. Ez az�rt volt sz�mukra fontos, mert a fazekass�gban �s egy�b technikai tud�sban kb. 400 �vvel voltak lemaradva a r�maiakt�l.

�r�sos feljegyz�sek szerint:

1189-ben t�bb ezer f�b�l k�sz�lt cs�sze �s t�ny�r volt sz�ks�ges Oroszl�nsz�v� Rich�rd koron�z�si bankettj�re.

1254-ben I. Edward �s Kaszt�liai Eleon�ra esk�v�j�n 400 cs�sze �s 1500 t�ny�r volt, amit f�b�l eszterg�lyoztak.

1284-ben egy f�ldes�ri birodalmat �jra felszereltek ed�nyekkel, amihez 2350 t�ny�r �s kupa sz�ks�geltetett.

Az al�bbi k�p a XIII. sz�zadb�l egy n�t �br�zol eszterg�l�s k�zben. Val�sz�n�leg ez az els� �br�zol�sa ennek az esztergat�pusnak.

XIII. sz�zadb�l val� eszterga �br�zol�s

1250 - Eszterga �br�zol�sa a Chartres-i katedr�lis egy festett �vegablak�n

Egy 1280 k�r�li k�nyvben l�that� mik�nt k�sz�tenek sakkfigur�kat eszterga seg�ts�g�vel. A k�nyv c�me "Book of games", J�t�kok k�nyve �s "Alphonso X" a szerz�je.

1280 - Sakkfigur�k eszterg�lyoz�sa Alphonso X k�nyv�ben

kb. 1300-ban Londonban eszterg�lyos c�h alakul "The London Company of Turners" n�ven. Sajnos a feljegyz�sek a londoni nagy t�zben elpusztultak.

1395-ben jelent meg a "Mendelsches Bruderbuch".

1568-ban a francia Jacques Besson egy olyan menetv�g� g�pet szerkeszt, amellyel f�ba v�gnak menetet.

Besson menetv�g� g�pe

1600 k�r�l v�zmeghajt�s� esztergam�helyek jelennek meg Angli�ban. Ezek sz�ma kev�s �s mindig foly�parton, erd� k�zel�ben tal�lhat�ak.

Egy 1635-b�l sz�rmaz� r�zkarc egy holland eszterg�lyost �br�zol, amint sz�kl�bat k�sz�t.

Holland eszterg�lyos 1635-b�l

L�b�t�s-rug�s eszterga

Folyamatos forg� mozg�st biztos�t� hajt�sm�d

A modern eszterga

1678 - 1680 Joseph Moxon meg�rta az Eszterg�lyoz�s m�v�szete c�m� k�nyv�t.

1701-ben - Lyonban - jelent meg Charles Plumier m�ve a "L'art de tourner" (Az eszterg�l�s m�v�szete), amelyben r�szletesen le�rja a f�meszterg�l�st �s g�peit. Ebb�l a m�b�l tudhatjuk, hogy m�r a XVII. sz�zadban biztosan eszterg�ltak f�meket.

1768-as �br�zol�s egy francia eszterg�lyosm�helyr�l

1797-ben Henry Maudslay angol mechanikus meg�p�tette a mai eszterg�k protot�pus�nak tekintett esztergag�pet, amelynek m�r vez�r- �s von�ors�ja is volt. Maudslay eszterg�j�t m�r nem f�b�l �p�tette, mint azt eddig tett�k, hanem vas alkatr�szeket alkalmazott az �j konstrukci�n�l. Ezen a g�pen m�r nemcsak a munkadarabot lehetett r�gz�teni, hanem a forg�csol�st v�gz� szersz�mot, a k�st is. Mivel ennek a g�pnek m�r volt vez�rors�ja, ezzel meneteket is lehetett v�gni.

Maudslay 1810-ben �p�tett eszterg�ja

1821-ben egy Parker nev� ember Bostonban feltal�lta a nem hengeres t�rgyak eszterg�l�s�ra szolg�l� g�pet.

1835-ben Joseph Whitworth angol gy�ros szabadalmaztatta s�keszterg�j�t, majd szersz�mg�pgy�rt� v�llalatot alap�tott.

1839-ben egy n�met szersz�mmechanikus, Bodmer kifejlesztette a f�gg�leges eszterg�t. Napjainban a nagym�ret� t�rgyak eszterg�l�s�ra a karusszel eszterg�t haszn�lj�k, ami f�gg�leges tengely ment�n forgatja a megmunk�land� t�rgyat.

Valamikor 1840 ut�n (a pontos d�tum nem ismert) a Pratt & Whitney c�g alap�t�i Amerik�ban kifejlesztett�k a revolvereszterg�t. Ezzel a g�ppel m�r termel�kenyebb a megmunk�l�s, mert a k�l�nb�z� m�veletekhez sz�ks�ges k�sek egyszerre vannak befogva a revolverfejbe, ami a soron k�vetkez� m�velet el�tt a megfelel� poz�ci�ba �ll�that�, ezzel cs�kkentve a szersz�mcsere idej�t. A hagyom�nyos k�start�val rendelkez� esztergag�pek eset�n az el�z� m�velethez tartoz� k�st el�sz�r ki kell venni, majd ut�na behelyezni a k�vetkez�t. A revolvereszterg�n ez egy mozdulat.

1855-ben Elisha K. Root �s Samuel Colt, valamint t�l�k f�ggetlen�l Jones �s Lanson is revolverszterg�t �p�tett. Nincs ismert �sszef�gg�s k�zt�k �s a Pratt & Whitney c�g revolvereszterg�ja k�z�tt.

1869-ben a Decker fiv�rek profilozott s�neken mozg� sz�nnal szerelt�k fel az eszterg�t.

1873-ban az amerikai Christopher M. Spencer a revolvereszterg�t Hartford szersz�mg�p-automat�v� fejlesztette tov�bb, amivel varr�g�pek sz�m�ra gy�rtott nagy mennyis�gben alkatr�szeket.

Eszterga transzmisszi�s hajt�ssal

Az eszterg�k egyedi meghajt�s�ra k�r�lbel�l az 1920-as �vekt�l villamos motort haszn�lnak.

Eszterga egyedi meghajt�ssal

Az eszterg�k egyszer�, k�nnyed fel�p�t�s�nek megv�ltoztat�s�t az tette sz�ks�gess�, hogy az �j szersz�manyagok miatt megn�vekedett forg�csol�si teljes�tm�nyt az eddigi kialak�t�s nem viselte el. Er�sebb, merevebb g�peket kellett teh�t �p�teni.

Eszterga az 1940-es �vekb�l

Eszterga az 1960-as �vekb�l

Az NC vez�rl�s az 1960-as �vekt�l egyre nagyobb �temben fejl�d�tt, �gy az eszterg�k nagy r�sze is a korszer� technik�val lett ell�tva.

1966-ban n�met felm�r�sek kimutatt�k, hogy az eszterg�n megmunk�lt alkatr�szek d�nt� t�bbs�ge r�vid, t�rcsa jelleg�. F�l�sleges nagym�ret� eszterg�kat �p�teni, ha azok lehet�s�geit csak ritk�n haszn�lj�k ki.

NC vez�rl�s� eszterga az 1970-es �vekb�l

CNC eszterga az 1980-as �vekb�l

CNC eszterga az 1990-es �vekb�l

A napjainkban k�sz�l� eszterg�k szinte kiv�tel n�lk�l CNC vez�rl�ssel vannak ell�tva, de az�rt m�g mindig gy�rtanak hagyom�nyos eszterg�t, mert a szeg�nyebb orsz�gok �s a kis v�llalkoz�sok ig�nyeinek ezek is megfelnek. Persze ezek is korszer� anyagokb�l �s j� min�s�gben ker�lnek legy�rt�sra, de a vez�rl�s �s a hozz� sz�ks�ges �rz�kel�k, m�r�rendszerek jelent�s t�bbletk�lts�g�t megsp�rolhatj�k.